Regisztráció

Ha még nem regisztrált oldalunkon, kattintson ide!

Jelszóemlékeztető

Ha elfelejtette jelszavát, kattintson ide!

Belépés

Belépés

Téli Egészség

Téli egészség

Az első novemberi havazással sokszor már ősszel beköszönt a tél, a nyirkos, lucskos idő. Korán sötétedik, kevesebb időt tölthetünk a szabadban. Vajon mennyiben befolyásolja ez a közérzetünket, általános egészségi állapotunkat?
Egészségünk ellen leggyakrabban a meghűléses betegségek intéznek támadást, de erről külön cikkekben részletesen is szólunk. Az egészségnek minden időszakban fontos alappillére a megfelelő táplálkozás és testmozgás, a körülményektől függően azonban ezek változnak. Télen hajlamosabb az ember a letargiára, depresszióra és bőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Az sem mindegy hogyan öltözködünk a nagy hidegben.


Táplálkozás
Mérsékelt éghajlatunk miatti adottság és tradíció, hogy kevesebb zöldség, gyümölcs, vitaminforrás jut az asztalra, ezért tudatosan kell törekednünk ennek kiegyensúlyozására.
Téli étrendünkben figyeljünk a rendszerességre! A zord reggel ne múljon el néhány falat nyugodt elfogyasztása és egy-két korty (meleg) ital elfogyasztása nélkül. "Nincs időm, és amúgy sem bírok ilyenkor még enni!"- mondják sokan, többnyire csak kifogásként. A keserű gyógyszereket sem kívánja senki, mégis bevesszük az egészségünk érdekében. Akkor mennyivel inkább a reggelit! Ha nem mondogatjuk, hogy nincs időnk, meg lesz rá az a 10 perc, ami hosszú távon megtérül. A számára jót, könnyen megszokja a szervezet!
Nassolás helyett, tízóraira, uzsonnára a legjobbak a gyümölcsök, gyümölcsjoghurtok. Az ebéd ideje és összetétele sokunknál kötött, mivel a munkahelyén étkezik, és nem nagyon tud miből választani. Ha mégis van rá lehetőség, válasszuk a zsírmentesebbet, vitamindúsabbat.
Ajánlottak a gyümölcslevesek, zöldséges köretek, könnyű, grillezett, teflonban sült húsok: csirkemell, hal, sovány sertéshús, mellé saláta, savanyúság, savanyú káposzta. Hetente egyszer-kétszer a sütemény is belefér. A "szűrt" gyümölcslevek leginkább csak cukros oldatok.
Uzsonnára jöhet az ebédről eltett sütemény, egy túrórudi, gyümölcs, saláta. A vacsora ne legyen túl későn, inkább este hét előtt. Ha utána még ébren vagyunk és megéhezünk, egy szem gyümölcs, egy kis szelet sajt és nagy pohár víz, vagy egy gyümölcsjoghurt elveszi az éhséget.

4929_eg_kar.jpg

Nem nyugalom, inkább depresszió!
Sokaknak a téli esték és az ünnepek inkább a magányt teszik még nehezebbé, és ehhez járul a sötétség okozta rossz hangulat. Sajnos a magyarok különösen hajlamosak a depresszióra - évszaktól függetlenül is. Van viszont a depressziónak egy kifejezetten évszakhoz kötődő változata, amit tavasszal, mintha elfújtak volna...
Oka egyértelműen a fény hiánya, amelynek következtében megváltozik hormonális háztartásunk. A fénymennyiségtől függ a melatonin hormon aktivitása, amely a hangulatért felelős szerotonin hormon szintjére hat. A hangulatváltozás tünetei érzékenyeknél és szélsőséges esetben a depresszió kategóriájába tartoznak.
A téli depresszió fokozott étvággyal, hízással, megnövekedett alvásigénnyel párosul. A fokozott szénhidrát- és csokoládééhség az öngyógyító szervezetet gyógyszerekhez juttatja, mert ezek az ételek fokozzák a szerotonin-forgalmat az agyban. Mégis csínján kell bánni velük, mert e gyógyszer mellékhatása a túlsúly.
A fényhiányért nemcsak az évszak okolható. Ilyenkor fokozottan igaz, hogy mire az ember hazaindul munkahelyéről, már sötét van, és a kevés napsütéses órát nem tudja kihasználni, a városi szmogról nem is beszélve.
A jól megvilágított irodák fénymennyisége is töredéke még a téli szűrt fénynek is, ezért használjuk ki a reggeli órákat sétára, kocogásra, nagyvárosban érdemes a föld feletti közlekedést és a gyaloglást választan, a hétvégén pedig nem szabad kihagyni a lehetőséget a sétára. A szolárium sem helyettesítheti a napfényt, hiszen annak fényébe nem nézhetünk bele, pedig a legmeghatározóbb a szem által érzékelt fénymennyiség.
A depresszió többnyire felnőttbetegség, de a gyerekek iskolai teljesítménye is mutat hasonló ingadozást. A legkritikusabb időszak a legsötétebb és hajszolt december és a tél vége, a február.


A bőr és haj egészsége
Ahogy hűlnek a napok, egyre szárazabb a bőr, ne sajnáljuk tőle a hidratálókrémeket, melyek nemcsak szebbé, de ellenállóbbá is teszik.
A legfontosabb az időjárás viszontagságaitól való védelem. A szobák száraz melege és a nyirkos hideg szél, egyaránt szárítja, igénybe veszi a bőrt. Ha tartósan a szabadba készülünk, kicsit zsírosabb krémet kenjünk, éjszakára a jól felszívódó hidratálók valók, amelyek nem akadályozzák a bőr légzését. Ha mégis kifújta volna a szél a bőrt és kicserződött, a legegyszerűbb gyógyszertári vazelin nagyon jótékony hatású. Persze a zsíros krémek fölvitelét akkorra kell időzíteni, amikor nem kenünk össze semmit.
Bőrünket és körmünket időnként vegyük szemügyre, mert akár száraz, akár foltos, az vitaminhiányt jelezhet.
A szolárium és kvarclámpa valósággal felvidít minket fényével, de a bőrt is felüdíti és gyógyítja. Vigyázzunk, mert túlzott használat nem egészséges, és sokakban visszatetszést kelt a szoláriumos sárgás-barna bőrszín, mert természetellenesnek hat, főleg télen.
Majd, ha fagy! - öltözködés és fagyásveszély
A mínuszok idején különösen oda kell figyelni az öldözködésre tetőtől talpig. Nézzük hát ebben a sorrendben!
A sapka és kalap viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada. Sokan óvva intenek a hajhagymák megfázásától és emiatt a hajhullástól is, de erre nincs bizonyíték. A fülekre, különösen a fémmel érintkező, fülbevalósokra azonban vigyázzunk, nehogy megfagyjanak.
Különösen a szabadtéri tevékenység idején fontos a réteges, fölösleges izzadást kiküszöbölő, mégis lehetőleg kívülről vízhatlan ruházat. Az izzadt bőrfelszín hőleadása sokkal nagyobb a szárazénál és szélsőséges esetben könnyebben meg is fagy. A kesztyű is azért fontos, mert a kis testrészek nagy relatív felületükkel hamarabb megfagynak. A kötött kesztyű nem védi igazán az érzékeny bőrt a széltől.
Ne hordjunk szűk lábbelit, ruházatot, kesztyűt, mert ez rontja a vérellátást és nem hagy helyet a szigetelő levegőrétegnek a bőr és a ruházat között.
Különösen a kisgyerekekre kell odafigyelni, hogy nem fogdossanak, nyalogassanak meg jóval fagypont alatti fémtárgyakat, mert odaragadnak, és fagyási sérüléseket szenvednek, de a felnőttek sem mindig gondolnak rá, hogy bár a tárgyak hidegen és melegen ugyanúgy néznek, azért nagy hidegben még okozhatnak fagyást.
Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, az érzés akár fájdalomig fokozódhat, majd érzéketlen lesz, a bőr elsápad, megdagad, felhólyagosodik. Nem csak nagy hidegben, már + 6 °C-nál is bekövetkezhet fagyás gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél.
A kisebb fagyások felengedés után égési sebekhez hasonlóan viselkednek. A bőr felszíne elhal. Szerencsére a fagyások nagy része csak felszíni és kis területet érint, így nyom nélkül gyógyul.

8199_77937_864585686_big.jpg


Forrás: Máriáss Márta, HáziPatika.com



Meghűlés, megfázás - A tél nem várt ajándékai

Legalább 20-30 éves élettapasztalattal a hátunk mögött általában tudjuk, - sajnos csak utólag - hol fázhattunk meg, vagy mire szoktunk érzékenyek lenni. A náthás, meghűléses megbetegedések nem szükségszerű velejárói a hideg időszaknak, megelőzhetők.
"Beteg vagyok, beteg az egész családom, betegek a rokonok, a munkatársak sorra kidőltek. Az orvosnál hosszú, tömött sorokban az előttem várakozók. Mikor 2 órai várakozás után bejutok a doktorhoz, kiderül, hogy ő is ugyanezzel küszködik. Táppénzes napjaim alatt olvasom az újságot, ahol azt írják, nincs járvány. Akkor mi van? Hiszen beteg az egész város!!!" A karácsony előtti és után időszakban szinte minden évben elhangozhatna egyszer ez a monológ.
Miért nincs járvány?
Járványról akkor beszélnek a szakemberek, ha a nagy tömegben előforduló betegségeket ugyanaz a kórokozó okozza. Többnyire azonban az a helyzet, hogy nagyszámú légúti betegséget okozó vírus és baktérium törzset izoláltak, és ezek együttesen felelősek az ünnepek táján kirobbant tömeges megbetegedésekért. Márpedig, ha nem okolhatunk egyetlen tettest, akkor járvány pedig nincs!

2672_1107orrfujas_1257550513.jpg


Mit tehetünk meg egészségesen, hogy elkerüljön minket a kór?

Elsősorban próbáljunk meg mindennapi bevált életritmusunk szerint, de nem túlfeszített tempóban teljesíteni. Nem kell bezárkóznunk a lakásba. A "kórokozók bejönnek az ablakon át" - szoktuk mondani a betegeinknek, akik ilyenkor ki nem tennék a lábukat otthonról. Ha ellustulunk, a szervezetünk és az immunrendszerünk is veszít éberségéből. Alapvető fizikai adottságainkhoz mérten naponta sétáljunk a szabad levegőn. Dolgoztassuk meg izomzatunkat, lélegeztessük át a tüdőnket. Étkezzünk könnyen, kerüljük az emésztőrendszert terhelő zsíros, túl fűszeres ételek fogyasztását és inkább a zöldféléket, főzelékeket, friss gyümölcsöt részesítsük előnyben. Lehetőleg ásványvizet igyunk, kb. napi 2 liternyi mennyiségben.
A levertség, fejfájás, gyengeség és torokkaparás a kezdeti, intő jelei a betegség jelentkezésének. Ilyenkor az orvosok nagy része - helyesen - még nem alkalmaz antibiotikumokat, csak tüneti szereket. Ezt magunk is megtehetjük, nem kell feltétlenül felkeresnünk a háziorvost, ahol várakozás közben további fertőzéseket szerezhetünk.
    Emelt adagban juttassunk C-vitamint a szervezetünkbe, akár napi 1000 mg mennyiségig, kivéve olyan betegségeket , ahol ez ellenjavallt pl. vesekövesség.
    Segítsük a szervezetünket kalcium és nyomelemek szervezetbe juttatásával.
    Kezdődő, lázmentes torokfájás esetén elegendőek a recept nélkül kapható szopogatós gyógyszerek.
    Fogyasszunk sok folyadékot, ha szeretjük akkor teát /hársfa, csipkebogyó/, lehetőleg ne forrón. A túl meleg folyadék kellemetlen hatású az amúgy is gyulladásos állapotban lévő nyálkahártyának, s ezáltal megkönnyíti a kórokozók bejutását. A forró teába hiába csavarunk citromot, mert a C-vitamin magas hőfokon elbomlik.
    Ha szeretjük együnk mézet, s tegyünk italainkba is. Vigyázat! Pollenérzékenyek, propolisz-allergiások kerüljék, mert az igazi virágméz nagyon gazdag pollenben és allergiás tüneteket provokálhat.
    Eldugult orr, letapadt légúti váladék esetén próbálkozzunk gőzöléssel. Nem forró, de még párolgó folyadék gőzét lélegezzük be, melyet dúsíthatunk illó olajokkal vagy a patikában gőzölés céljára kapható oldatokkal.
    Célszerűnek tartom az illó olajok használatát légtéri párologtatásra. Erre nagyon alkalmas a citromfű, a fenyő és a levendula olaj. A légúttisztító hatáson túl fertőtlenítő hatásuk is jelentős, így családtagjaink kevésbé fertőződnek.
    Köhögés jelentkezésekor ne törekedjünk a köhögés csillapítására, elfojtására. A köhögés csillapításával általában hosszabb időt vesz igénybe a gyógyulás, hiszen a termelődő légúti váladék csak nehezen tud kiürülni a tüdőből. Elsősorban tehát köptetőt használjunk.
Ha ezen intézkedések ellenére mégis megbetegedtünk, annak valószínűleg első tünete a láz jelentkezése lesz.
A lázról tudnunk kell, hogy ez szervezetünk egyik fontos vészjelzője, másrészt elsődleges védekező reakciója. Jelez nekünk, hogy valami gond van, és a megemelkedett testhőmérséklet segít lokalizálni a fertőzést, segít megakadályozni a kórokozók további szaporodását. A kórokozók ugyanis nem kedvelik a 37 foknál magasabb hőmérsékletet.
A 37-38 fok közötti, ún. hőemelkedés általában nem igényel csillapítást. Ha ezzel egyidejűleg fejfájás, bőrpír, izomfájdalom jelentkezik, elégségesek a paracetamol-tartalmú szerek.
38 fok felett beszélünk lázról. A magas - 39-40 fokos - láz már káros az emberi szervezetre is, ezt már csillapítani kell. Ilyenkor a - hagyományos lázcsillapítók (amidazofen-származékok, szalicilátok) a hatékonyabbak. Mindez természetesen egyénileg változó lehet. Magas láz esetén jól tesszük, ha a hűtőfürdőt vagy a még drasztikusabb priznicet alkalmazzuk.


Mikor gondoljunk szövődményre?
    Ha lázunk a fentiekben ismertetett beavatkozások ellenére 1-2 nap múlva sem csökken.
    Ha nem tudjuk a gyógyszereket bevenni, nem tudjuk a folyadékot pótolni hányás, hasmenés miatt.
    Ha megfájdul az arcunk, fülünk, nehéz a nyelés.
    Addig vizes orrváladékunk sárgássá válik.
    A köhögéssel felszakadó köpet sárgás-zöldes lesz.
    Nehézlégzés, sípoló légzés jelentkezik.
Minden ilyen esetben forduljunk orvoshoz, mert valószínűleg szükség lesz a segítségére.

Forrás: Prof. dr. Török Éva, Dr. Radeczky Éva, HáziPatika.com


Az élet alapjai, a vitaminok

Citromlé, hántolt rizs, halmájolaj. Ételek, melyek gyógyszerei lehettek titokzatos, súlyos, sőt halálos betegségeknek. Vitamintartalmuknál fogva útjelzők voltak légfontosságú tápanyagaink felfedezésében.


Az élethez szükséges "aminok"
A XX. század közepe táján fogalmazták meg a vitaminok máig is használatos definícióját, mely szerint a vitaminok olyan, nem táplálék jellegű, szerves vegyületek, melyeket az állati szervezetek normális életműködésükhöz és növekedésükhöz igényelnek. A szervezet energia-átalakító folyamatainak katalizátorai, az anyagcsere-folyamatok nélkülözhetetlen szereplői.
Ha nincsenek kellő mennyiségben jelen a szervezetben, jellegzetes hiánybetegségek jelentkeznek. Nagyfokú vagy teljes vitaminhiányt nehéz előidézni, relatív vitaminhiány, ún. hipovitaminózis viszont az elégtelen táplálkozás következményeként könnyen felléphet. Ennek a ténynek köszönhető a vitaminok felfedezése és beazonosítása is.


Vitamintörténelem - citromhéjban
A XVI-XVIII. században egy rettegett betegség tizedelte a hosszú útra induló tengerészeket. Magellán földkörüli hajózásáról is alig egy maroknyi tengerész tért vissza, mert út közben ereik elpattantak, külső és belső vérzések okozta kínok között még a tengeren meghaltak. Többeket is foglalkoztatott ez a rejtélyes kór, mígnem egy skót fizikus, James Lind (1716-1794) bebizonyította, hogy ha a tengerészek megfelelő mennyiségben citromlevet kaphatnak, nem betegszenek meg. Akkoriban még természetesen maga Lind sem sejthette, hogy a citromlében C-vitamin van, amely a kötőszövetek kollagénjének képződéséhez, és ennél fogva a vérerek falának stabilitásához elengedhetetlen. A lényeg az volt, hogy a gyógymód működött. Azaz mégsem egészen, mert meglepő módon, még az után is, hogy e tény már ismert volt, további negyven évre volt szükség, míg a felfedezésből általános gyakorlat lehetett és sikerült minden kétkedőt és felelőst meggyőzni, hogy a tengerészek életét megmenthessék. Sajnos sokszor így van ez ma is, sok nehézségen kell átjutnia a felfedezéseknek, miután végre hiszünk a tényeknek. De térjünk most vissza a többi vitamin felfedezéséhez!


A rizsszemek rejtélye
Nagyon gyakori betegség volt még a beriberi, ugyancsak egy tengerészbetegség, ami súlyos izomgörcsökkel járt. A XVIII. században azután kissé alábbhagyott a kór, miután egy japán admirális a javarészt halból és rizsből álló tengerészkosztot tejtermékekkel és hússal egészítette ki. 1886-ban egy holland orvos, Christiaan Eijkmann azért utazott Jáva szigetére, hogy kiderítse a betegség pontos hátterét. Ő baktériumokra gyanakodott, amelyeket csirkékben gondolt kitenyészteni - sikertelenül. Egyszer azonban a csirkék a beriberire kísértetiesen hasonlító tüneteket kezdtek produkálni. Az orvos figyelmét nem kerülte el, hogy ebben az időszakban a helyi kórház raktárából származó hántolt rizzsel etették az állatokat. Amikor a csirkék újra hántolatlan rizst kaptak, tüneteik enyhültek. Azt azonban, hogy mi lehet a rizs héjában, mégsem ő, hanem 1906-ban Hopkins találta meg, aki azután bizonyítani tudta, hogy a fehérjék, szénhidrátok és zsírok mellett vannak ún. járulékos tápanyagok, amelyek szükségesek a szervezet zavartalan működéséhez, és egy ilyen van a rizs héjában is, ami a beriberi ellenszere.


Az első vitamin
Melyek is azok az anyagok, amelyeket egyes élelmiszerek tartalmaznak, mások meg nem, vagy nagyon kis mennyiségben?
1912-ben egy lengyel biokémikus kutató, Funk a rizskorpából előállított kristályos anyaggal gyógyítani tudta a beriberi nevű betegséget. Az anyag egy amin-vegyület volt. Tőle származik tehát a vitamin elnevezés, melynek első tagja, a "vita" szó életet jelent, a második pedig nyilván a már említett aminra utal. Vagyis a vitaminok olyan anyagok, amelyek az élethez nélkülözhetetlenek, szervezetünkben azonban nem, vagy nem elegendő mennyiségben képződnek. Azt is tudták, hogy ezen anyagoknak a táplálékkal kell bejutniuk a szervezetbe, mert különben hiánybetegségek jelentkeznek. Az angolkór hiánybetegség volta is ismert volt (D-vitamin hiány), hiszen igyekeztek halmájolajjal gyógyítani.


A vitaminok ABC-je
Már 1913-ban, amikor még alig tudtak valamit a vitaminok valódi természetéről, csupán annyi volt bizonyos, hogy egyes betegségeket ki lehet velük védeni, az amerikai biokémikus, Elmer Vernon McCollum javaslatára betűkkel kezdték megkülönböztetni e létfontosságú anyagokat. Az A, B, C és D vitaminok után következtek az E és K.
Miután pedig kiderült, hogy a B-vitamint tartalmazó táplálék valójában nem egyetlen faktort tartalmaz, és ennek megfelelően több tünetcsoport gyógyítására is alkalmas, további felosztás gyanánt a betűjelek után kis számokat is biggyesztettek a biológusok.
A beriberi egészen pontosan a B1-vitamin hiányának a következménye. Mint azután utóbb kiderült, nem minden vitamin amin-vegyület, de az elnevezés mégis megmaradt.

Néhány alapfogalom
Vitamin: A vitamin-fogalom viszonylagos, hiszen nélkülözhetetlen anyagot jelent, amit a szervezet nem képes előállítani. Ugyanakkor a különböző állatfajok más és más vitaminokat tudnak előállítani, és másokat igényelnek. Az ember viszont sokszor hajlamos csak önmagában gondolkodni, így a köztudatban vitaminként ismert vegyületek gyakran annak köszönhetik e megnevezésüket, hogy az emberi szervezet nem tudja őket előállítani, tehát számunkra életfontosságúak.
Vitaminhiány: A vitaminhiány oka lehet az elégtelen vitaminellátás, a vitamin felszívódási zavara, vagy olyan állapot, amikor a szervezet vitaminigénye valamiért megnövekszik, pl. fejlődő szervezetekben. Az antibiotikumok a bélflórát alkotó baktériumok pusztításával okozhatnak hipovitaminózist, mivel egyes vitaminokat a bélben élő baktériumok állítanak elő a szervezet számára.
Provitaminok: A provitaminok olyan előanyagok, amelyekből a szervezetben képződik vitamin. A zsíroldékony vitaminok sokszor provitaminok formájában fordulnak elő és kerülnek be a szervezetbe. Az A-vitamin provitaminja például a béta-karotin, a D3-vitaminé pedig a 7-dehidro-koleszterin-nek nevezett anyag. A vízoldékony vitaminoknak nincsenek provitaminjai.
Zsíroldékony vitaminok: A zsíroldékony vitaminokat (A, D, E és K) a szervezet képes raktározni. Ezért ezeket könnyebb túladagolni, és csak tartós vitaminhiány okoz betegséget. A vízoldékonyakból naponta kell elegendő mennyiséget fogyasztanunk.
A vitaminok kémiai természetéről és feladatukról az emberi szervezetben az egyes vitaminoknál részletesen olvashat.

2074_vitamin_1_.jpg


Forrás: Máriáss Márta, HáziPatika.com


BETEGTÁJÉKOZTATÓ
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg orvosát gyógyszerészét! Online betegtájékoztatóhoz kattintson ide!
Amennyiben észrevétele van, vagy közvetlenebb kapcsolatot kíván kialakítani, akkor azt a megadott elérhetőségeken , vagy a "Kérdezze gyógyszerészét"
kapcsolaton keresztül kezdeményezheti.